Tenyésztés

Tenyésztés a Kisködmönös kennelben

Családom 1987. óta tart pumit, ám a fajta tenyésztését lényegesen később kezdtem, 2009-ben az első szukámmal, Mitvisszel.
A legelső alomtól kezdődően gondos és alapos mérlegelés alapján tervezem párosításaimat, szem előtt tartva a legfontosabb tenyésztési szempontok fontossági sorrendjét:

1. fizikális és mentális egészség
2. anatómia
3. szőrtípus
4. fejforma
5. szín

Egy-egy párosítás tervezése évekkel megelőzi a tényleges fedeztetés idejét. A megfelelő szuka egyed kiválasztását a hozzá származásban és külső-belső tulajdonságaiban leginkább hozzá illő kan pumi megtalálása követi.
A pumik tenyésztésbe állítása előtt az általános egészségi állapoton felül fontos számomra a lehető legtöbb orvosilag jelenleg kiszűrhető örökletes hiba feltárása. Az előzetesen kiválasztott pumik a 2 éves kori jó csípő és térd röntgen eredményeik alapján kerülhetnek tenyésztésbe kennelemben.
A genetikai változatosság érdekében minél különbözőbb származással rendelkező kanokat igyekszem felkeresni, elsősorban azon kanokat melyek pedigréjében 4-5. ősi sorig még a valósan dolgozó B törzskönyves pásztorebek fellelhetőek. Ezen munkámban nagy segítséget nyújt a hazai Kaffogó kennel és a finnországi Karvakorvan kennel, melyek segítségével a Magyarországon már alig vagy egyáltalán nem fellelhető valódi pásztor pumik (Szöcske, Pimpa, Tücsök, Fickó, Borzas) leszármazottaival igyekszem mind egészségesebbé és genetikailag változatosabbá tenni a Kisködmönös pumi állományt. E mellett a juhászatokból kikerülő nem pedigrés származású ám valósan dolgozó illetőleg terelő szülőkkel büszkélkedő újonnan felfedezett kanok bevonására is nyitott vagyok, annak kockázatait is vállalva, a további változatosság és persze az egészség és munkakészség fenntartása érdekében.
Flegmatikus vagy félős viselkedésű egyedek tenyésztésbe vonásától tartózkodom, még ha pedigrés tetszetős küllemű, kiállítási díjak garmadájával rendelkező egyedről is van szó.

            Pimpa "B"                        Szöcske "B"                        Tücsök "B"

A fajta eredeti munkájában, a terelésben való használhatóságának megőrzésében a pedigrék ősi sorai mellett a tenyészpár saját ösztöneit is egyaránt fontos tényezőnek tartom. Tenyésztésbe vont kutyáim esetében igyekszem minden esetben lehetőséget biztosítani, hogy terelőösztönüket megmutathassák legalább juhnyáj mellett. Ezen munka elvégzéséhez természetesen kizárólag a kiegyensúlyozott természetű, mentálisan egészséges pumik alkalmasak így én is ezen egyedeket keresem.
A munkaképesség mellett, elvárás a megfelelő viselkedés, melyet már kölyök korban (6-7 hetes kor) Volhard-teszt segítségével vizsgálok. Így már választási korban látható mely kölykökkel érdemes a jellemük alapján is tovább tervezni.

A küllembeli célom az ősi típus újra felszínre hozása, a nyírást nem igénylő úgynevezett "jellegtelen" szőrtípusú egyedek tenyésztésbe vonásával. Ezen szőrtípus kevés aljszőrével, trimmelésre alkalmas és egyben vedlésre képes bundájával, fedettlen lábvégeivel a legpraktikusabb mind a nyáj melletti munkában, mind a lakásban való luxustartási körülmények között. Pulihoz hasonlatos tömött, hosszú, nemezesedő szőrtípusú, évente többször a teljes testfelületen nyírást igénylő egyedeket szintén kerülendőnek tartom tenyésztésben.

                                                              típusos pumiszőrzet nyírás nélkül kiállításra felkészítve

Mivel az egészséges mozgáskultúra feltétele a megfelelő anatómia, így az alkatilag a mai napig minden standardban jellemzően megfogalmazott szikár, vékonycsontú, ösztövér pumikat részesítem előnyben tenyésztésnél. E mellett a könnyed, ruganyos, szabályos mozgás, a fordulékonyság, és a hosszútávú munkabírás szintén alapvető követelmény számomra. Az anatómiailag nem megfelelő alkatú, görbelábú, dongás bordázatú, széles mellkasú, nehézkes testű, vastagcsontú vagy levegős/hosszú törzsű, megnyúlt ágyékú egyedeket kerülöm, bármily tetszetős pedigrével és címekkel rendelkezzenek is.

A külső és belső tulajdonságok mellett rendkívül fontosnak tartom a lehető legegészségesebb pumikkal történő tenyésztést, különösképpen tekintettel az öröklődő betegségek elkerülésére: epilepszia, csípő-, térd- és könyökficam, gerinccsigolya-összenövés, emésztési rendellenességek és enzimhiányos megbetegedések... Az információk sajnos e tekintetben rendkívül hiányosak miután nincs nyilvánosan fenntartott adatbázis az igazoltan beteg egyedekről. Ám az általam személyesen ismert beteg egyedek pedigréinek és kórtörténetének gyűjtése, a gazdáikkal fenntartott kapcsolat nagyban segít ebben a szelekciós szempontban is. Az alkati betegségeket (csípőficam, térdficam...) igyekszem kiszűrni kutyáim 2 éves kori ortopéd szakorvos által történő röntgen vizsgálatával.

                              egészséges csípő, könnyed mozgás

A kennel genetikai változatosságát a széleskörű csapatmunka teszi lehetővé. Ez egyrészt jelenti a más kennelekkel való szoros együttműködést és tervezést. Másrészt a tenyésztési felügyeletem mellett kihelyezett tartásban élő illetőleg közös tulajdonban lévő pumikat, és azon pumitulajdonosok körét, akik a tőlem vásárolt pumijukkal továbbra is együtt működnek a Kisködmönös kennellel aktív tenyésztési csapattagként. Ez a tenyésztési forma lehetővé teszi, hogy kennelsor fenntartása nélkül is sok pumival dolgozhassak, és minden tenyészpumim családban, szabadon élhessen.

Minden alaposság ellenére is a fajta jelenleg is jellemző heterogenitásának köszönhetően a Kisködmönös almok is nagy változatosságot mutatnak. Egy almon belül is küllemileg többféle típusú pumi születik.

A jelenleg ismert, a kutya fajt terhelő több mint 400 genetikai rendellenességtől nem lehet garantáltan mentes tenyészetet fenntartani. Ám tenyésztési terveimnél a lehető legalaposabb körültekintéssel igyekszem a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy a születendő Kisködmönös pumik egészséges, megfelelő küllemű egyedekkel gyarapítsák a fajtát.